Hosszabb és rövidebb történelmi tanulmányokat és írásokat, valamint rövidebb írásokat, blogbejegyzéseket és fényképes "tudósításokat" osztok meg olvasóimmal. Az összes itt olvasható írást (és fotókat) a szerzői jog © védi.


2012. november 9.


KÖVENDY KATALIN

Az Arisztokraták c. állambiztonsági dossziéról 

Az ötvenes évek végén a fiatal egyetemi oktató a művészettörténet vizsga során, miután már mindent megpróbált azért, hogy kihúzzon egy értelmes mondatot a kommunista pártfunkcionárius vizsgázóból, végül arra kérte, hogy jó, akkor mondjon bármit Michelangeloról. A válasz ez volt: „Eddigi pályafutásom során nem találkoztam ezzel a névvel.”
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatott kutatásaim során egy arisztokrata származású, volt I. világháborús katonatiszt kapcsán alkalmam volt alaposan áttanulmányozni egy dossziét, amely az arisztokráciát vette górcső alá. Az Arisztokraták, tőkések, volt horthysta államapparátus tagjai című, természetesen szigorúan titkos, több mint kétszáz oldalas dossziét 1958 májusában nyitották a Budapesti Rendőr Főkapitányság Politikai Osztályának III/d osztályán.[2] A „javaslat objektum dosszié nyitására” 1958. április 21-én született meg a BRFK Nyomozó Osztály V/a. csoportjánál. Sárdi Kálmán rendőr főhadnagy javaslata a következő volt...

2012. április 21.

KÖVENDY KATALIN

Az én 1848-as hőseim. A tompai Bothos felmenőim

Apai ágon dédanyám tompai Bothos Ágnes volt, aki régi székely nemes családból származott. Apjának, Bothos Albertnek a felmenői és rokonai évszázadokon át jeles személyei voltak a marosszéki székely széknek és településeknek. Az 1575-ös összeírásban a Báthory István fejedelem oldalán harcoló marosszéki székelyek között (Tompáról) említik Botos Jacabot, Botos Pétert. A Giorgio Basta által 1602-ben elrendelt marosszéki nemesek, lófők és szabad székelyek, majd az 1603-as marosszéki nemesek, lófők, darabontok katonai összeírásaiban, valamint az 1614-es Bethlen Gábor idejéből származó összeírásban a primor székelyek között szerepel Tompánál (Botos Gallus) Bothos Gál. Az 1635-ben készült lajstromban, amely I. Rákóczi György számára vette számba a hadköteles marosszéki székelyeket, Tompán a nobiles kategóriában Botos Péter, Gál és Mihály szerepelnek. Az 1600-as évek elején Marosszék primorjai és jobbágytartói között szerepel Bothos Gál primor, öt helység (Vecze, Tompa, Sóváraggia, Madaras, Mogyorós, 12 jobbágy ura) birtokosa. A primorokat a XV. századtól említik ezzel az elnevezéssel: ők a székely rendi társadalom főnemesei. Az elsők, vagy főbb nemesek (seniores, primores, primores nobiles, potiores), akiknek legalább három nyíl földjük volt. Utánuk következtek a lófők, lovasok, akik...
 

2012. március 17.

KÖVENDY KATALIN

A kommunista diktatúrák értelmiségéről és a folytonosságról

            Az 1945 utáni időkben, a Rákosi-érában és a teljes Kádár-korban, az ötvenes,  hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években nem kizárólag a tehetségük és tudásuk miatt kerültek jó értelmiségi állásokba diplomás emberek. Érvényes ez a mai, különböző pozíciókban lévő értelmiségiek – értelemszerűen nem a legfiatalabb korosztály – többségére is. A takarítónő, a házmester, a marós, a szegényparaszt vagy később egyszerű TSZ-tag, vagy a gyári munkás gyerekét hamarabb és szívesebben vették oda a Kádár-érában bármelyik tanszékre az akkori vezetők, akik jobbára maguk is munkás-paraszti származásuk és a rendszerhez való hűségük miatt emelkedtek ki a munkásosztály vagy a nincstelen parasztság soraiból egy-két generációval[1] korábban, a Rákosi-éra alatt.